Mindennap megmutatjuk Barnikának a kis szőrös társaságot!
Egyszerűen odavan értük. Öröm a szívemnek amikor látom, hogyan rajong az állatokért nemcsak a cicákért hanem a kutyokért is.
Azért vigyáznunk kell nagyon. No nem Barnira, hanem az állatokra, mert a mi kicsi fiunk korából adódóan még egy kicsit durva. Ezért nem is ajánlom senkinek hogy 2 éves kor alatt kisállatot vegyen gyermekének. Hiszen egy ilyen korú gyermek nem tudja hogyan fogja meg a kiscicát, kutyát, görit, stb.! A szülők meg csodálkoznak hogy mindenki boldogtalan. A gyerek azért mert nem tud érdemében játszani a négylábú pajtival. A kisállat azért mert egy kínzásnak éli meg az egészet. A szülő meg azon gondolkodik akkor most hová is passzolja el azt a rasnya dögöt aki már 3X karmolta meg Pistikét és két napja elő sem jön a szekrény mögül.
Nekem sem egyszerű szeparálnom a bandát. A cicákat el kell külön szobába csuknom mert Barni egyetlen szorítással akár meg is ölhet egy 3-4 hetes cicet. Ha meg majd nagyobbak lesznek akkor ők fognak karmolni ha inzultája őket a legényke. A nagyok viszont egész jól elvannak vele. Na jó egy-két szőrpamacs itt ott hiányzik, de ok minden. Barni is kezdi kapiskálni, hogyan kellene ezt csinálni. Szépit nagyon imádja és már Szépi sem menekül úgy mint először. Sőt odajön hozzá:)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.